A francia központi bank vezetője arra figyelmeztetett, hogy a brit kötvénypiacokon a közelmúltban tapasztalt zavarok jól mutatják, hogy a kormányok mire számíthatnak, ha szembemennek a jegybanki szigorításokkal - írja a Financial Times.
Németországban szeptemberben éves és havi szinten is gyorsult az infláció - közölte a német szövetségi statisztikai hivatal csütörtökön.
Az EKB tegnapi kamatdöntő ülésén 75 bázispontos kamatemelésről határozott, és a jegybank további utalásokat tett arra, hogy további, a tegnapihoz hasonló emelésekre kerülhet sor a jövőben. Ennek következtében ma szép pluszban vannak az európai börzék, az emelkedésben pedig a bankrészvények járnak az élen, az európai nagybankok és a régiós pénzintézetek papírjaiban is találhatóak kiugró értékek.
Az inflációs nyomás erősödése miatt az Európai Központi Bank kamatemelési ciklusba kezdett, ezzel párhuzamosan pedig emelkedtek a kötvényhozamok is. Az olasz hozamok emelkedése volt a leglátványosabb, amely az ország kedvezőtlen piaci megítélésének tudható be (leginkább a magas államadósságráta miatt). Az EKB ezért - a régiek mellé - létrehozott egy új eszközt, amellyel az adósságszolgálat költségeinek túlzott emelkedését szándékozzák megállítani a sebezhető tagállamokban. De sikerülhet a jegybanknak ismét megmentenie az eurózónát?
Az Egyesült Királyság lett Európa kártyacsalási fellegvára, ahol több az áldozat és magasabb a veszteség, mint bármelyik európai országban.
Az euróövezet gazdasági aktivitása lassul, az infláció továbbra is nemkívánatosan magas, és várhatóan még egy ideig az inflációs cél felett marad az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön publikált legfrissebb gazdasági jelentése alapján. A dokumentum hangsúlyozza, hogy észlelhetők a gazdasági aktivitást fékező tényezők enyhülésének a jelei is, mindez megnehezíti a 2022 második felére és az azt követő időszakra vonatkozó becsléseket.
Az euró leértékelődése az egyik legfőbb oka az infláció emelkedésének - mondta a Bloomberg szerint Luis de Guindos, az EKB alelnöke egy észt lapnak adott interjúban.
Az Európai Központi Banknak lehet, hogy fel kell vállalnia egy kisebb recesszió bekövetkeztét azért, hogy enyhítse az inflációs nyomást, amennyiben az inflációs várakozások nőnek - mondta Robert Holzmann, az EKB Kormányzótanácsának tagja.
Ma 14:15-kor tette közzé az Európai Központi Bank kamatdöntő üléséről szóló közleményét és a kamatdöntést, amelyből kiderült, hogy a jegybank 50 bázisponttal emelte meg mindhárom kamatszintet. A lépés nagyon határozott, amelynek hatására az euró jelentős erősödésbe kezdett. Christine Lagarde elnök a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a tervezett kamatpálya teteje nem változott, ez a kijelentése pedig véget is vetett az euró erősödésének. A jegybankelnök szerint a reálgazdasági kilátások egyre borúsabbak, de egyelőre nem számítanak recesszióra.
Új eszközt jelentett be mai kamatdöntő ülése után az Európai Központi Bank, amellyel a déli országok hozamfelárát fogják mérsékelni. Részleteket ma 15:45-kor ismerünk meg.
Jól halad az EKB digitális euró fejlesztési projektje, de bevezetésére 2026 második fele előtt még nem kell számítani - közölte szerdán Burkhard Balz, a német Bundesbank igazgatótanácsának a tagja, aki egyúttal tagja az EKB digitális euró projektjét felügyelő munkacsoportnak is.
Az Európai Központi Bank ma délután ismertetett kamatdöntéséből megtudtuk, hogy júliusban 25 bázisponttal emeli az irányadó kamatot az EKB. Ezen túl azt is megerősítette a jegybank, hogy szeptemberben és azután is kamatemelések jönnek, de ezek mértékét majd a beérkező inflációs adatok határozzák meg. Christine Lagarde elnök a sajtótájékoztatón elmondta, hogy amennyiben a középtávú inflációs kilátások nem mérséklődnek, akkor szeptemberben növelhetik a kamatemelés mértékét, szeptember után - a beérkező adatok fényében - pedig még tovább fokozott kamatemelési tempó jöhet.
A jegybank ezen kívül ismertette az inflációs és növekedési előrejelzéseit - egyikben sem volt köszönet.
Horvátország elérte az euróövezeti csatlakozás célegyenesét - jelentette ki Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök szerdán Berlinben, aki hozzátette: az euróövezet mellett a schengeni övezetbe is belép 2023-ban az ország.
Bulgária 2024. január 1-jén csatlakozna az euróövezethez. Az erről szóló tervet pénteken hagyta jóvá az ország kormánya, annak ellenére, hogy a kormánykoalíción belül is gondnak tekintik, hogy hiányoznak a részletes elemzések a lépés következményeiről.
Mielőbbi tűzszünet életbe léptetését, a civil lakosság védelmét, valamint a tárgyalások folytatását szorgalmazta Mario Draghi kormányfő a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott majdnem egyórás szerdai telefonbeszélgetése során.
Ma délután tette közzé az Európai Központi Bank kamatdöntő üléséről szóló közleményét, a várakozásoknak megfelelően nem változott az irányadó kamat, az eszközvásárlási program kivezetését viszont felgyorsították. A közleményben bejelentették, hogy az APP kivezetése után sor kerülhet a kamatemelésre, de Christine Lagarde elnök a sajtótájékoztatón már puhította az előrejelzést. A jegybankelnök ismertette az inflációs és GDP-előrejelzéseket, előbbieket jelentős mértékben felfelé módosították. Szó volt a háború hatásairól is.
A háború miatt geopolitikai és piaci feszültség közepette kell ma döntést hoznia az Európai Központi Banknak. Az EKB a verbális szigorítást már február elején megkezdte, de azóta a háború egészen új helyzetet hozott: a jegybanknak egyszerre kell számolnia a reálgazdasági lassulással és az inflációs nyomás erősödésével. Ebben a helyzetben különösen nehéz döntenie a jegybanknak: próbáljon harcolni az infláció ellen szigorítással, amellyel egyben letöri a növekedést, vagy épp fordítva. Egyáltalán, fel lehet-e venni jegybanki szinten a harcot a háború gerjesztette inflációs sokkal? Rengeteg kérdés vár megválaszolásra, de ma délután picit okosabbak leszünk.
Az Európai Központi Bank az év második felében emelni fogja a betéti kamatot, nem várja meg vele 2023-at - derül ki a Reuters elemzői körkérdéséből. A közgazdászok egyben felfelé módosították az idei inflációs előrejelzéseiket, de egyetértenek abban, hogy az infláció az első negyedévben tetőzik, jövőre pedig a jegybanki cél alá süllyed.
Ha az inflációs helyzet még márciusban sem változik, akkor azt fogom szorgalmazni, hogy el kell kezdeni normalizálni az Európai Központi Bank monetáris politikáját, ami első körben az eszközvásárlások leállítását jelentené, második körben pedig azt, hogy még az év vége előtt kamatemelésre is sor kerülhet – ezt az erős kijelentést tette az új német jegybankelnök a Die Zeit-nak adott, szerda este megjelent interjúban.
Történelmi csúcson volt az éves infláció az eurózónában januárban, pedig az elemzők már csökkenést vártak decemberhez képest. A Fed már felismerte az inflációs veszélyeket, és két lábbal taposott a fékre: a belengetett kamatemelései miatt erősebb dollár várható. A reálgazdasági helyzet sem túl rózsás az eurózónában, a koronavírus megálljt parancsolt a növekedésnek, miközben a munkaerőpiac egyre feszesebb. Ha a foglalkoztatottságban látott dinamika fennmarad, csak idő kérdése, hogy a kínálati nehézségek mellé mikor jelennek meg keresleti okok is az inflációban. Eközben az orosz hadsereg bevetésre vár Ukrajna határában, a lépés szintén megütné az európai gazdaságot. Ilyen körülmények között kell ma döntenie az Európai Központi Banknak.
Több területen is szolgáltathat izgalmakat a vállalat gyorsjelentése.
Mindkét párt lemondásra szólította fel a titkosszolgálat igazgatóját.
Elkaszálták az ukrán vezérkari főnököt az Azov nyomására, de ez nem volt elég.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
